Egy igazán zöld építőanyag

by Gortva Építész
Találatok: 431

Hallottatok már a kenderbetonról? Ha nem, olvassátok el cikkünket, melyben erről az alternatív építőanyagról lesz szó.

 

Mi az a kenderbeton?

Először is le kell szögezni, hogy bár a neve ezt sugallja, ez nem beton. Ezért első hallásra talán megtévesztő lehet a kenderbeton elnevezés, hiszen összetevőit tekintve semmi köze nincs a betonhoz. Viszont nemzetközileg ez az elnevezés terjedt el róla.  A kenderbeton kötőanyagból - fő alkotóeleme a hidraulikus mész -, és a kendernek a belső fás részéből, a pozdorjából (régen ebből készültek a pozdorjalapok, bútorlap) készül, víz hozzáadásával. Végeredményét tekintve leginkább a habarcshoz hasonlít állaga. Attól függően, hogy a fal szilárdsága a cél, vagy inkább a fal hőszigetelő képességét tartjuk előnyben, a két fő összetevőt többféle arányban szokás keverni. Óriási pozitívuma ennek az építőanyagnak, hogy negatív a Földre gyakorolt CO2 terhe, mivel a kender, növekedése során rengeteg széndioxidot vesz fel a levegőből és alakít át oxigénné!


Miért jó?

Az előbbi pozitív tulajdonságán túl, a Kenderbetonnak a hőszigetelő, és a hőmegtartó képessége is jó, ami azt jelenti, hogy nem kell falat és hőszigetelést is vásárolni, bár használhatjuk hőszigetelés helyett. Ezt azért tehetjük meg, mert hőtároló képessége megközelíti a kerámia falazatokét, míg a hőszigetelő képessége, akár meg is haladja a mostanában használt falszerkezetekét (30 cm vázkerámia+20 cm EPS). De sajnos ez a jó tulajdonsága, a teherbíró képesség rovására megy, mivel az mindössze 1/10-e egy vázkerámia falazat teherbírásának. Ezért az anyag csak bizonyos aránykeverésnél terhelhető statikailag, ami viszont nem ideális, mert rontja az összes többi tulajdonságát. A házat pillérvázas, és statikailag méretezett tartószerkezettel ajánlott építeni. Kifejezetten előnyös favázat használni, mert a mész, és az alkáli környezet megvédi a fát a gombásodástól és a kártevőktől. Szintén jó ötlet a vasbeton váz, mivel a kenderbeton kiváló vázkitöltő anyag, a vasbeton pedig nagyon jó tartószerkezetet ad, így nem lép fel anyag összeférhetetlenség. Családi házak esetében a faváz szerkezet a leginkább javasolt, társasházak, nagyobb épületek esetén pedig a fém, vagy betonpilléres vázszerkezet, amit a társasházak esetében megszokhattunk. Az építési idő technológiától függően akár jelentősen is rövidebb lehet, mint a hagyományos építési anyagoknál megszokott.


Nagy előnye, hogy helyileg megtermelhető szinte minden alapanyaga, bár a kendertermesztés igencsak szigorú keretek között végezhető Magyarországon, az ehhez használt technológia pedig elég elavult. Jelenleg még nagyon gyerekcipőben jár a dolog, nincs még mögötte erős infrastruktúra, és elvétve akad kivitelező, aki ismeri, ezek pedig elég nagy hátrányai. Viszont szakmai segítséget, mind a tervezés, mind a kivitelezés során igényelhetünk, és ezt célszerű is megtenni, mert mint minden építőanyagnál, a szakszerűtlen beépítés és az építőanyag sajátosságai miatt akadhatnak problémák a későbbiekben. A kenderbeton igen sok párát tud felvenni, ennek köszönhetően, hatékonyan tudja szabályozni a ház belső levegőjének párásodását; külföldön ezért már használják belső szigetelésként is. A sok belső nedvesség, 0 fok alatti időjárás esetén sem okoz károsodást, a rugalmas szerkezetnek köszönhetően, viszont, mint a többi általános építőanyag, a kenderbeton sem fagyálló önmagában, ezért külső védő vakolattal kell ellátni. További jó tulajdonsága a tűzállósága, ami meglepő lehet alkotóelemeit ismerve, mivel a szárított növényi részek általában jól égnek, csakhogy összetételének köszönhetően, nehezen kap lángra az anyag. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI) B-s1 tűzvédelmi osztályba sorolta a kenderbetont.


Hogyan használjuk?

A 2018-tól előírt fali minimum U= 0,24 W/m2K értéket már hozni tudja 32 cm-es vastagsággal, amivel egész sok belső területet meg lehet takarítani. Azonban ajánlott a 45 cm vastagság, ami már a 2020 utáni követelményeknek is meg fog tudni felelni. Magyarországon két technológiával tudják elkészíteni jelenleg: zsaluzatba öntve, vagy felfújással felhordva. Mindkét esetben nagyon jó légtömörséget biztosít az anyag folytonossága, ez pedig akár passzív házak építéséhez is alkalmassá teszi. A belső oldalt egy bennmaradó zsaluzat határolja, technológiától függetlenül. Ez a zsaluzat jobb esetben MGO lapból készül, ami az OSB és a gipszkarton lapok környezetbarátabb alternatívája, nyugaton és keleten is elterjedt. Ugyan ajánlott a vázas szerkezet kialakítása kenderbeton használatakor, hagyományos falazó elemekkel is vegyíthető, és mint egy „nehéz” (350 kg/m3), folytonos hőszigetelés tudja körbeburkolni az épületet. Ilyen esetben az alapot vastagítani kell, mert ez az extra súly már nem terhelhető biztonsággal a falra.


A kenderbeton magyarországi engedélyeztetési eljárását a KÖSZI Trade Szövetkezet 2015. januárjában kezdte meg, és  2016. 05. 12–én szerezte meg az ÉMI engedélyt (Nemzeti Műszaki Értékelés),  így lehetőség nyílt Magyarországon is hivatalosan kenderházat építeni, a KÖSZI Trade Szövetkezet által kiállított teljesítménynyilatkozat segítségével.  A teljesítménynyilatkozat kiállításának feltétele, hogy az alapanyagokat a gyártótól szükséges megvásárolni, mivel ez garantálja a végtermék minőségét, és ÉMI által megállapított teljesítményét.

Az alapanyagok a KÖSZI Trade Szövetkezettől szerezhetőek be (www.kenderhazmagyarorszag.hu), az árak beépítési mennyiségtől függően változnak.
 

Szeretnél egy új otthont építeni? Akkor írj nekünk egy emailt, felvesszük Veled a kapcsolatot és megbeszéljük a megfelelő időpontot! A konzultáció során részletesebben elmondjuk és megmutatjuk, mire érdemes figyelni, milyen szerkezetekben, anyagokban, gépészetben érdemes gondolkodni, valamint milyen terveket ír elő minimum a jogszabály, és milyen tervekre lesz szükség ahhoz, hogy a kivitelező tényleg álmaitok otthonát építse meg! Családi ház referenciáinkat itt találod!

Szerző: Dósa Zoltán, Gortva Péter

Leave your comments

Post comment as a guest

0
terms and condition.

Comments