Garázsépítés - Hogyan és hová?

by Gortva Építész
Találatok: 751

Ma már, egy új otthon tervezésénél a megrendelők számára nagyon fontosak a hőtechnikai kérdések. Annak érdekében, hogy csökkenjen a fűteni szükséges légtér, jogos igény, hogy a garázs hőtechnikailag elkülönüljön a ház egyéb részeitől. Lássuk, milyen szerkezeti megoldások léteznek erre a problémára.

Az alapprobléma

Természetes igény az energiahatékonyságra való törekvés, ezért érthető, hogy a garázs fűtését energiapazarlásnak tekintjük, illetve az építésénél felhasznált anyagok (felesleges hőszigetelés a fűtetlen helyiségre) megspórolása is szempont. Amiatt azonban, hogy a homlokzatkép egységes kialakítása lehetséges legyen, 2-5 cm szigetelést célszerű betervezni, illetve temperáló fűtésre alkalmas rendszert. Mivel más lesz az épületrész energetikailag, a falát le kell választanunk a ház falazatától. Erre kell helyes épületszerkezeti és statikai megoldást találni.

A megoldások

Elsősorban erősen ajánlott, hogy a garázs kívül legyen az épület mellett, és ne egy tömegben épüljenek.

A legegyszerűbb megoldás, ha a garázsra egy olyan külön épületként tekintünk, melyet szorosan a ház mellé építünk. Ebben az esetben külön alapozás készül, külön tetőszerkezet. Szükséges és fontos, hogy ebben az esetben vasbeton gerendák kell, hogy összefogják a garázs falazatát, vagy monolit vasbeton födémnek kell készülnie rá.

Gondolni kell azonban arra, hogy a külön alapra épített garázs az épülettől külön fog mozogni, így dilatálnunk kell a homlokzatot és a tetőt is, különben a falon, rövid időn belül repedések fognak megjelenni.

Vannak azonban olyan esetek, amikor az építészeti kialakítások és geometria miatt mindenképpen egybe kell építeni a garázst a lakással.

A geometria, vagy az előregyártott födémszerkezet esetén a garázs is előregyártott (pl. E-gerendás) szerkezettel készül el, vagy nem készül a garázshoz födém. A falak megszakítása miatt az alapozásnál és a koszorúzásnál ebben az esetben muszáj a két épületrészt összekötni. Az elválasztó hőszigetelést pedig az alap tetejéig le kell vinni, mert így nem mérvadó a keletkező hőhíd. A koszorúbekötésnél azonban fog keletkezni hőhíd, amit meg kell szüntetni, mert ha az egész épületet körbeszigeteljük, ennél a pontnál a pára és hőáramlás miatt egészen biztos penészedni fog a fal. Ezen enyhít az, ha a garázsban temperáló fűtést alkalmazunk, mert akkor a koszorú betonja nem a külső hőmérséklettel érintkezik. Fontos, hogy minél jobban elválasszuk a kültértől.

Amit mi a tervezésnél leginkább alkalmazni szoktunk ilyen esetekre, az a hőhídmegszakító. Ez az elem a koszorúba építve összeköti a vasalatot, így statikailag egyben marad a szerkezet, és ez hőszigetelést is biztosít. A hőszigetelő burok folyamatosságát biztosítva, a buroknál kell beépíteni a koszorúba az elemet. Ez a megoldás két elem szükségessége esetén 50-100 000,- Ft körüli költségnövekedést jelent.

További probléma, hogy míg a lakórészre vastagabb szigetelőanyag kerül, a garázsra vékonyabb is elég, de a homlokzatnak síkban kell lennie, a szerkezetben törés lesz. A koszorú a falazat külsejénél 5 centivel van beljebb, ezért azon több lesz a szigetelés. Ugratott szerkezetnél túl kell érjen a koszorú, hogy össze lehessen kötni a külön szerkezeteket. Ebben az esetben ajánlott PIR habból csinálni a koszorú külső szigetelését, mert a szigetelőképessége másfélszerese a hagyományos anyagokénak (XPS, EPS). Ugyan drágább, de mivel nem nagy a terület, amelyre alkalmazni kell, mindenképpen javasolt használni.

Bár sok cég gyárt hőhídmegszakítókat, azonban a fenti gondra egyelőre nem létezik megfelelő termék. Az erkélylemezekhez gyártanak kiegészítő elemet, gerendákhoz viszont csak az ipari méretű épületekhez megfelelő elemet gyártja a SCHÖCK. A Schöck Isokorb Typ KS 20 nevű elem helyzetre alkalmazott egyedi beépítésével mi orvosoltunk már ilyen problémát. Ez a termék méretéből adódóan még beépíthető 20X20-as keresztmetszetbe. Bár másra gyártják (bebetonozva homlokzati fém szerkezetek felfogatására), mi fém kiállásnak használtuk, amihez a koszorú vasalatát hegesztettük. Így egy csuklós (nem nyomatékbíró) kapcsolatot kapunk, ami erre a helyzetre elegendő.

Az már az engedélyezésnél el fog dőlni, hogy melyik lesz a garázs építésére a jó megoldás a fentiek közül, hiszen a koncepció megadja a ház energetikai és geometriai tulajdonságait. Azonban ahhoz, hogy meghatározzuk, milyen hőmegszakítókat építtessünk a koszorúba már kiviteli tervnek kell készülnie.

Ha jobban belemélyednétek a témába, építkezni szeretnétek, gyertek el hozzánk konzultálni, és a további kérdéseitekre is válaszolunk szívesen! Addig is, nézzétek meg családi ház referenciáinkat!

Szerzők: Gortva Anikó, Gortva Péter

Leave your comments

Post comment as a guest

0
terms and condition.

Comments